Az auschwitzi koncentrációs tábor borzalmai

Az Auschwitz-Birkenau Koncentrációs Tábor (németül Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau, KL Auschwitz) 4 év és 7 hónapon át a II. világháború idején a legnagyobb német megsemmisítő tábor és egy sor koncentrációs tábor neve, három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli Oświęcim német nevéről kapta, mely város Krakkótól kb. 60 km-re nyugatra helyezkedik el Dél-Lengyelországban. A várost 1939. november 1-től a német birodalomhoz csatolták, 1940-től a nemzetiszocialista Németország számos koncentrációs tábort és egy megsemmisítő tábort épített a környéken. Ezek a táborok a holokauszt előkészítésének fontos elemei voltak.

A három tábor:

• Auschwitz I., az eredeti koncentrációs tábor, az „anyatáborrá” vált az új táborok egész rendszerében, és egyben az adminisztratív központ szerepét töltötte be az egész komplexum számára,
• Auschwitz II. (Birkenau), megsemmisítő tábor 1941-ből
• Auschwitz III. (Monowicz), ami az IG Farben konszern Buna-Werke gyára számára munkatáborként szolgált, 1942-ből.

A táborokat főleg a lengyel politikai foglyok részére nyitották meg, amely kezdetben a megfélemlítést és a lengyel nép megsemmisítését szolgálta. De idővel a hitleristák egész Európából szállítottak ide különböző nemzetiségű foglyokat (férfiakat, nőket és gyerekeket egyaránt). A becslések szerint mintegy 1,1 millió zsidót, ebből 150 ezer volt az ideszállított lengyelek, s 23 ezer a cigányok létszáma. A szovjet hadifoglyok létszámát több mint 15 ezerre, a magyar zsidók létszámát pedig kb. fél millióra becsülik. Az egyéb nemzetek (francia, német, jugoszláv, szlovák, cseh, görög, holland, norvég, litván stb.) ide hurcolt tagjainak létszámát ugyancsak több ezerre becsülik.

1941-ben HEINRICH HIMMLER SS Reichführer az auschwitzi tábort jelölte ki, mint a zsidóság teljes kiirtásának helyét.

KL AUSCHWITZ I.

Mint minden német koncentrációs tábort, az auschwitzi táborokat is Heinrich Himmler SS-e működtette. A tábor parancsnoka SS-Obersturmbannführer RUDOLF HÖß lett. A foglyok átlagos létszáma 13-16 ezer között mozgott, akiket ún. blokkokban helyeztek el, kihasználva a pince és padlás termeket is (jelenleg 28 blokk található itt).

Deportálás

A távolság ahonnan szállították a deportáltakat, sokszor elérte a 2400 km-t is. Ezt az utat leplombált tehervagonokban tették meg, ahol 7-10 napig voltak bezárva. Legtöbbjük azzal a meggyőződéssel érkezett ide, hogy „letelepedik, építési telkeket kapnak“ és „munkahelyük“ is lesz. A vonatok az oświęcimi táborba a teherpályaudvarra érkeztek, ahol az SS tisztek és orvosok szelektálták őket: a munkaképeseket a táborba irányították, munkaképteleneket egyenest a gázkamrába.

Regisztráció

A táborba irányított foglyoktól elvették minden holmijukat, levágták hajukat, majd számot kaptak, regisztrálták őket, valamint tetoválást kaptak karjukra. Az szerint, hogy milyen okból kerültek oda, a foglyokat különböző színű háromszögekkel jelölték, melyet a tábori számmal együtt felvarrtak az ún. pasiak (csíkos) fogolyruhára. A háromszögek színei: piros – politikai fogoly, fekete – cigány, lila – különböző szekták tagjai, rózsaszín – homoszexuális, zöld – köztörvényes.

A FASISZTÁK HATÁSOS KIVÉGZÉSI MÓDSZEREI

Gázkamrák

A gázkamrába vezetett foglyokkal elhitették, hogy zuhanyozni mennek, levetkőztették őket, törülközőt és szappant is kaptak. Majd egy olyan helyiségbe vezették őket, ahol a mennyezeten zuhanyzórózsák voltak felszerelve, de ezekből víz soha nem folyt. Kb. 2000 embert tereltek be egyszerre. Az SS személyzete ún. ciklon – B gázkristályokat szórt le, és az emberek 15-20 perc alatt meghaltak. A megöltekről leszedtek minden értékes dolgot, levágták a hajukat, majd a testeket a krematóriumban, illetve ha már azok nem győzték, máglyára rakták és ott égették el. A hamvakat a KL Auschwitz II. mellett található tóba szórták.

Munka

Különféle munkahelyen dolgoztatták őket. Kezdetben a tábor kiépítésében dolgoztak – területegyenesítés, új barakkok és blokkok kiépítése, később olcsó munkaerejüket a Harmadik Birodalom iparának szolgálatába állították. A munkát gyorsan, futva kellett végezniük, egy perc pihenés nélkül. A munkatempó, a minimális élelmezés, az állandó verés és kínzás növelték a halálozási arányt.

Éhség, járványok, betegségek

A foglyok reggelire fél liter „kávét“ kaptak, ebédre 1 liter húsnélküli levest, gyakran rothadt zöldségből. A vacsora 300-350 gramm fekete kenyér volt valamilyen „feltéttel” (pl. 2 db kolbász, 25-30 dkg margarin, lekvár stb.). Az éhség miatt a foglyok átlagosan 25-30 kg vesztettek súlyukból.

Oświęcim mocsaras, maláriás és rossz klímája, a hideg ellen védelmet nem nyújtó, hosszú időn át nem mosott ruha, férgek, patkányok, mind elősegítették a betegségek és járványok keletkezését, amelyek állandóan tizedelték a tábort.

Orvosi kísérletek

KL Auschwitzben végezték az SS orvosok az ún. orvosi kísérleteket. Dr. Carl Clauberg professzor, aki a szlovák gyors biológiai kipusztításának „tudományos“ módszerein dolgozott, a zsidó nőkön folytatott sterilizációs kísérleteket. Dr. Joseph Mengele genetikai és antropológiai vizsgálatok keretében kísérletezett gyerekekkel – ikrekkel és nyomorékokkal. Új gyógyszereket és preparátumokat próbált ki rajtuk.

11. sz. blokk – Halálblokk

A 10. és 11. sz. blokkok közti udvart két oldalról magas fal veszi körül, ahol az épület ablakaira fatáblákat erősítettek. Az udvaron hajtották végre a különböző büntetéseket – botozást, kikötést (a foglyokat hátul összekötött kezüknél fogva felakasztottak), órákig tartó vigyázban állást. Szintén az épület részét képezi a pincében található börtön. Három fajta büntetőcellát hoztak létre. Az egyik, ahová az éhhalálra ítélteket rakták be. A másik sötétzárka volt, ahol levegő hiányában több fogoly megfulladt. A harmadikban van négy kis büntető-bunker, 90x90 cm-es alapterületűek, ahová 4-4 foglyot zártak be különleges büntetésként. A többi szokásos cella volt, ahová a nyomozás tartamára zárták be a foglyokat. Az udvaron található a „kivégzőfal“, ami előtt az SS katonák több ezer foglyot lőttek agyon, főként lengyeleket, valamint szökések szervezésében részt vett személyeket.

KL AUSCHWITZ II. – BIRKENAU

Az anyatábortól 3 km-re volt a másik tábor, a Brezinka falu területén épült Birkenau. A tábor 175 hektárnyi területet foglalt el, ahol több mint 300 barakk állt. Nem mind maradt meg a mai napig. Majdnem épen áll 45 tégla és 22 fabarakk. A leégett fabarakkok helyén ma csak a kémények maradtak meg. Szintén a tábor területén építették ki a legtöbb tömegpusztító berendezést – négy krematóriumot gázkamrákkal, két parasztházból átalakított gázkamrát, valamint hullaégető gödröket és máglyákat. 1967-ben egy emlékművet hoztak itt létre, az auschwitzi megsemmisítő tábor áldozatai számára.

AUSCHWITZ A VILÁG SZÁMÁRA A TERROR, AZ ETNOCIDIUM ÉS A HOLOKAUSZT SZIMBÓLUMÁVÁ VÁLT

---