Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola

Pásztor Erik

Hová jutottam el?
Az üzleti életben: tudni kell, hogy a turisztika területén helyezkedtem el, mert megláttam, hogy mekkora potenciál van ebben a szektorban, és iszonyatosan nagy forgalmak zajlanak le. 10 hónapja már, hogy elkezdtem tevékenykedni ebben az iparágban anélkül, hogy én turisztikai szakember lennék, nem is akarok az lenni, de látjuk a tényeket, és ezt az üzletet csak és kizárólag az alapján választottam, hogy kizártam az érzelmeket, mindent kizártam belőle, csak a puszta tényeket néztem meg, ami feketén fehéren ott van...

S megláttam azt, hogy mekkora százalékot tudok belőle személy szerint én is kivágni. Most ezen az úton megyünk, ezt csináljuk. Jelenleg ott tartunk, hogy több mint 600 fős csoportot sikerült kialakítani 9 hónap alatt. Forgalmakról lehet beszélni? Vállalkozás szempontjából ez nagyon fontos. Ez alatt a 9 hónap alatt közel 200 ezer dolláros forgalom az, amit sikerült elérni. Ami a tiszta hasznot illeti, olyan 7-8% körül mozog. Holnap lesz egy konferenciánk Pozsonyban, melyen több mint 1300 ember előtt fognak elismerni minket, ill. a munkát, amit megcsináltunk. Egy olyan mérföldkövet tettünk le, amit az egész világon körülbelül 50-70 ember.

Hogyan segített a középiskola?
Amikor én idejöttem erre a sulira, már akkor tudtam, hogy én nem egy alkalmazotti munkát tervezek magamnak, hanem a vállalkozói szférában. Nem titok, szüleim is vállalkoznak, és elég jól vállalkoznak, szóval láttam azt az életet, hogy ez egy kicsit más. Akkoriban kaptam egy információt, hogy van itt egy ilyen iskola Nyitra mellett, azt sem tudtam, hogy hol van Alsóbodok, de eljöttünk, és megnéztük a sulit. Nagyon megtetszett, ugyebár akkor épült, minden új volt, rend volt, s látom, ez azért most is fenn van tartva. Tehát ide jöttem tanulni. Megtudtuk, hogy itt majd bevezetnek a vállalkozástanba, marketingbe, menedzsmentbe, ugye mind olyan témakörök, melyek fontosak a mai életben az embereknek, hogy kapjanak egy alapot, amit aztán tovább tudnak fejleszteni hosszabb távon is. Pontosan ez volt az, ami segített ebben a döntésben, hogy megbizonyosodtam róla, hogy nekem az alkalmazotti élet nem passzol, egyszerűen nem arra születtem, hogy én most valakire dolgozzak, hanem mindig is azt mondtam, hogy nekem muszáj valami magasabb pozícióban lennem, ahol majd az emberek nekem fognak dolgozni. Ezt fel is használtam, és ezzel a gondolattal haladtam, hogy létrehozzak egy saját valamit. Ami nekem nagyon tetszett, azok a külön órák, előadások voltak, mert ott gyakorlati szemszögből volt megvizsgálva, hogy mi hogyan működik, nem csak elméletben. Volt például, amikor elmentünk a Metróba megnézni, hogy mi mindent lehetne, mennyi lehetőség van vállalkozásokat létrehozni egyes eszközöknek a gyártására például. Nagyon sokat tanultam például a Boldizsártól is, meg az akkori igazgató úrtól is nagyon sokat megtanultam a menedzsment és kommunikáció órákon. Ha jól emlékszem volt szó a testbeszédről is. Ezt is elkezdtem tanulmányozni, mert nagyon fontos, és én ezt hangsúlyozom is az embereknek, hogy ne a szavakra figyeljenek, hanem a szándékra. Ugyanis a szándék kommunikál, és az, hogy az ember hogyan mondja. A test az elárul mindent. És most azt tanítom az embereknek, hogy amikor valakivel beszélnek, akkor ne a szavakat figyeljék, hanem a háttérben a cselekedetet. Mert ugye lehet, hogy valaki mondja, hogy „én ezt vagy azt megcsinálom”, közben hazamegy, és nem csinál semmit. Figyelni az eredményeket, a teljesítményt, mi az, amit csinál az illető, mert azzal kommunikál, azt nem kell megmagyarázni. Az eredményt nem kell megmagyarázni. Ugyanígy, azt, hogy most 1300 ember előtt elismernek minket, azt nem fog kelleni megmagyarázni, mert mindenki tudja, hogy mit raktunk le, és nekem van plusz egy kis egóm is, hogy tapsoljanak meg. Igen! Letettünk egy kemény forgalmat, ami egy eredmény, és elvárom az elismerést. És nekem ez többet jelent, mint a pénz.

Az iskola befejezése után tehát elkezdtem vállalkozni. Egy sikeres üzletember szólított meg, akit a bodoki középiskolában ismertem meg, előadni járt hozzánk a vállalkozásról. A cég a pénzpiacon tevékenykedett. Itt tanultam meg, láttam bele az MLM-be, a hálózatépítésbe, hogy mekkora ereje van, mekkora jövője, s megláttam, hogy nem hiába, hogy több elismert ember is azt vallja, hogy a hálózatépítés, vagy MLM a 21. század üzlete, üzleti modellje. És valóban. Minden cég ezt csinálja, így van felépítve. Csak az a kérdés, hogy ki az, aki kap érte pénzt, ha ajánl, és ki az, aki nem. Mert nagyon sok ember ingyen csinálja, ez tény.
És akkor belecsöppentem egy ilyen életbe, és így kezdtem el gondolkozni, keresgettem az eszközöket, lehetőségeket, miben lehetne dolgozni, aminek van egy kis egyedisége. Két év után abbahagytam a pénzügyeket. Eközben találkoztam egy másik céggel, amely kicsit másképp közelítette meg számomra az MLM világát. Egy törzsvásárlói csoportot kellett létrehozni. Ez a cég a mai napig működik, én itt létrehoztam egy több mint 1000 fős csoportot, amiből folyamatosan, sőt még a mai napig is származik – hogy mondjam… én nem szeretem azt a szót használni, hogy passzív bevétel, mert ugye magában, mint bevétel, nem lehet passzív. Egyszer elvégeztem, vagy rászántam egy munkát, de abból a munkából, amit anno elvégeztem, a mai napig származik jövedelmem. Helyesen: fennmaradó jövedelemnek mondják, a magyarok nagyon tévesztik a passzív jövedelemmel. Tehát egy több mint 1000 fős csoportot sikerült összehoznom, több mint 3 év aktív munkát tettem bele, és amim van, abból nagyon sokat annak köszönhetek. Nem is titkolom.

Eddigi pályámon nagyon sok minden történt. Megtaláltam azt a lányt, akiben megláttam a hasonlóságot, azt, aki ki tud engem egészíteni. Közösek a céljaink, törekvőek vagyunk, sikerorientáltak, kell nekünk az elismerés. Ez mind, mind előrébb van helyezve a pénznél. Nyilván a pénz is nagyon fontos, de tudjuk azt, hogy nekünk az erkölcsi dolog, ami nagyon számít. Most nagyon boldogan élünk ebben a párkapcsolatban, teljesen kiegészítjük egymást.

Mit üzennék a mai középiskolásoknak?
Egyet bánok, amit középiskola után vagy alatt nem kezdtem el csinálni, amire most már nagyon odafigyelünk, s ezt javaslom mindenkinek, minden fiatalnak, vagy akik még iskolába járnak, hogy nagyon jól építsék ki a közösséget, a kapcsolatokat. Iszonyatosan nagy ereje és fontossága van a jövőben, mind üzleti szemszögből, mind magánéleti szempontból. Tehát hogy meglegyenek ezek a kapcsolatok, mert sosem lehet tudni azt, hogy mikor mi jön, kire lesz szükségünk vagy kire számíthatunk a jövőben, s ezt kell kiépíteni. Ez a kapcsolati erőforrás. Sokat járok külföldre, nagyon sok emberrel találkozom, most indítom az amerikai piacot, az angol piacot és a norvég piacot is az üzletemen belül, és már oda jutottam, hogy a 9 hónap után, amely alatt foglalkozom a turisztika szakterületével, eddig 9 országban van érdekeltségem. Mindezt 9 hónap alatt. Amikor régebben is utazgattam, akkor voltak ilyen külföldi kapcsolataim: Mexikóban, Amerikában, Angliában, és más országokban, csak már nem tartom velük a kapcsolatot, sőt nem is tudom már, hogy hogyan hívják. S most milyen hasznát vehetném! Ezért az a javaslatom a feltörekvő emberkéknek, akik tényleg egy kicsit más életstílust akarnak élni, mint az átlag, hogy tartsák meg a kapcsolataikat, figyeljenek oda rá. Képezzék saját magukat, tanulni nem szégyen! Van nekem erre egy ilyen mondásom, ha valaki úgymond nem szeret valahova járni, hogy képezze magát, gondoljunk bele, hogy „Ha sokba kerül a tudás, vajon mennyibe kerül a tudatlanság?” Ha valaki sajnálja a pénzt, időt, energiát arra, hogy megtanuljon valamit, akkor nézzük meg azt, hogy ha tudatlan valamivel kapcsolatban, akkor az mennyi pénzbe kerül a jövőben? Én ezt megtanultam, hogy mindennek a mai világban ára van. Most ezt lehet mérni anyagilag, időileg energiailag, bárhogy lehet mérni, de ha valaki többet akar, mint az átlag, több pénzt akar keresni mint az átlag, akkor nem kell azt csinálni, amit az átlag. Az átlagemberek olyan példát mutatnak, amit látunk, s ha valaki abba akar tartozni, akkor hallgassa meg a véleményeket. Én mindig olyan voltam, hogy amit a többség csinál, én az ellenkezőjét fogom csinálni. Mert én mindig ki akarok tűnni a tömegből, én egyedi akarok lenni. És erre törekszem most is. Amit még javaslok mindenkinek, minden egyes embernek, ha idősebb korosztály, ha fiatalabb, az tökmindegy, az, hogy próbálják ki az MLM üzletet, mint iparágat, mert ez csak tanítja őket. Ebből csak tanulni tudnak. Ez nem megy senkinek sem a kárára, hanem csupa pozitív tapasztalatot ad. Ez tény.

Amit még úgy észrevettem, sokan mondják azt, hogy „á, mert neked szerencséd volt, mert neked könnyű”. Egy fityfenét. Itt nem a könnyűségről meg a szerencséről van szó. Én megmondom, ahogy van, én a szerencsében nem is hiszek. Hanem ezt tudatosan teszem, a gondolataimat úgy állítom be, - valaki ezt úgy nevezi, hogy pozitív gondolkodás –, hogy direkt, szándékosan úgy gondolkodom, hogy nem is gondolok olyanra, hogy valami lehetetlen vagy nem sikerül. És látom azt, hogy egyszerűen minden jön.

Nem kell túlkomplikálni az egész életet. Megvan mindenkinek, mit akar csinálni, mit szeretne, akkor menjen azon az úton. Elindulnak egy bizonyos pályán, és nagyon sok ember letér róla. Mert az emberek a véleményükkel ledobják az útról. Ugye, arra vissza kell jönni. Az tökmindegy, hogy milyen úton fogjuk elérni a célt. Nagyon fontos, hogy legyen etikus, tisztességes és becsületes, ne menjen másnak a kárára, s maradjunk mi tisztességesek az életben. Mert tisztességtelenül lehet gyorsan vagyonhoz jutni meg pénzhez, sok embert átvágunk, meg hazudunk nekik, ez a legegyszerűbb módja. Na de a lélek meg fogja ezt szenvedni, és ez azért nem jót tesz. Azt akartam ezzel mondani, hogy lehet, hogy kiválasztanak valamit, de döntsék el, nézzék meg, mit akarnak, és tartsanak ki mellette. Ha eldöntötték, akkor vigyék véghez. Ez nem egyik napról a másikra fog eljönni, hanem itt elkezdődik egy folyamat, amelyen végig kell haladni.